1949-ben született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1974-ben grafikai szakon diplomázott. Sokféle műfajban alkot: olaj, aquarell és tempera festményei, pasztell és vegyestechnikával készült képei világszerte több galériában kerültek bemutatásra.

Otthon van a rézkarc, a rézmetszet, a mezzotinto és az aquatinta technikájában is.
Elgondolkodtató művei mitológiai, bibliai, zenei, irodalmi és történelmi utalások széles skáláját
vonultatja fel a reneszánsz és a barokk mesterek technikai felkészültségével.
Kritikusai általában a szürrealista, illetve a “romantikus szürrealista” jelzővel illetik.
Külön említésre érdemesek sakk-tárgyú képei. Valaha maga a művész is aktív sakkjátékos volt –
csapatban kétszeres országos bajnok, egyszeres Budapest bajnok, négy ezüst és egy bronzérem
tulajdonosa.
“-Jó pár évig versenyeztem, s elég jól szerepeltem a Tipográfia első osztályú csapatában, amikor
még Barcza Gedeon nagymester volt az első táblás és a vezető edző. Megismertem egyet-mást a
sakk és a sakkozók lényegéből, és akaratlanul is párhuzamba állítottam a szakmámmal.
Megtanultam, hogy a táblán megtett lépés következményei ugyanúgy visszavonhatatlanok, mint
ahogy kitörölhetetlen a rézlemezbe metszett vonal. Az állványon kifeszített vásznon az előzetesen
megkomponált vázlat egyszer csak hasonlóképpen kezdi diktálni a folytatást, mint ahogyan a 64
mezőn keletkező állás függetleníti magát a bebiflázott megnyitási változatoktól.”(Európa
Hírmagazin 1991/2 Október – Szilágyi Péter cikke)

Egyéni kiállításai:

1979. Hamburg (Atelier Mensch)

1986. Salgótarján(Nógrádi Múzeum)

1987. Budapest(Vigadó Galéria)

1993. Budapest(Csók István Galéria)

1994. Nagymaros(Grécs Galéria)

1994. Sopron(Pannónia Galéria)

1994. Budapest(Állami Operaház)

1997. Budapest(Magyarok Világszövetsége)

1998. Budapest(Józsefvárosi Galéria)

2000. Budapest(Madách Színház- Tolnay Szalon)

2003. Budapest(Gulácsy Galéria)

2005. Budapest(Bank Center)



Csoportos kiállításai:

 Budapest, Miskolc, Szeged, Tihany, Berlin, Bécs, Graz, Frankfurt, Oslo, Stockholm, Offenburg, Antwerpen, New Orleans, Chicago, San Fransisco, Torino, London, Sydney…



Díjak: Awards

1975. Nívó díj                         

1976. Stúdió díj                       

1981. Nívó díj                         

1983. Nívó díj                         

1984. Ezüstgerely különdíj      

1988. Ezüstgerely különdíj      

Literature:
Kivonat a Művészet című folyóirat 1986. júliusi számából:
” Badacsonyi Sándor grafikáit és ecsetrajzait állította ki a salgótarjáni Nógrádi Múzeumban. A
Képzőművészeti Főiskolán 1974-ben végzett művész a hetvenes évek közepétől vesz részt a
külföldi és a hazai tárlatokon -önálló tárlata volt 1979-ben Németországban- művei ott voltak az
óbudai Zichy-kastélyban 1984-ben a “Szürrealista grafika” című csoportkiállításon-, a miskolci
grafikai és a salgótarjáni rajzbiennáléknak is gyakori szereplője…
…Ami a technikát illeti, Badacsonyi a tárgyszerű képalkotásban, az artisztikum tiszteletében, a
rajzokban, a rézmetszetekben megnyilvánuló elemző igényben vállalja a modern kortárs magyar
grafika sokak által szélesített útját. A klasszikum és fantasztikum ötvöződése, a létproblémák
jelképes metamorfózisokban való megjelenítése egyetlen, összefüggő látomássá avatják grafikáit
és ecsetrajzait, amelyektől nem idegen bizonyos kísértetiesség…
… Badacsonyi, akinek a kultúra, a műveltsége is élménye, irodalmi, történelmi, képzőművészeti
tudását sem rejti véka alá, mégsem fél a bibliai vagy a görög-római mitológiai utalásoktól…
…Badacsonyi nem fél az időtlenség, még kevésbé a historizálás vagy a mitologizálás vádjától.
Szerencsésen ragadja meg a volt pillanatok akár évezredekkel ezelőtt keletkezett, de az alkotás
pillanatáig érő feszültségét, ezáltal sokszor éppen korszakunk némely sajátosságának érzelmi
lecsapódását fejezi ki. Úgy idéz mitológiát, hogy egyszersmind átalakítja azt- a mitológiai anyag
csak alkalom arra, hogy a bennük megfogalmazott nagy emberi kalandnak részesei legyünk.”